Az APA vezető tudósa bemutatta a közösségi média lehetséges ártalmait és előnyeit a gyerekekre vonatkozólag
Washington – Az Amerikai Pszichológiai Társaság tudományos főmunkatársa szerint, amikor a közösségi média lehetséges kockázatait vagy előnyeit vizsgáljuk, nem a közösségi média egészét kell vizsgálnunk. A közösségi platformokba beépített konkrét jellemzőkre és viselkedési formákra kell összpontosítanunk, amelyekkel szemben a gyermekek különösen érzékenyek.
Több kutatásra van szükség annak jobb megértéséhez, hogy a közösségi médiában rejlő bizonyos funkciók és tartalmak, valamint a felhasználói magatartás hogyan befolyásolhatják gyermekeinket jó és rossz irányba egyaránt – mondta Mitch Prinstein, az APA tudományos főigazgatója a szenátus igazságügyi bizottsága előtt.
Az az életkor, amelyben a gyermekek elkezdik használni a közösségi médiát, nagy aggodalomra ad okot – mondta.
“A fejlődéssel foglalkozó idegtudósok kimutatták, hogy az adaptív idegi fejlődés szempontjából két rendkívül kritikus időszak van” – mondta Prinstein az írásbeli tanúvallomásában. “Az egyik ezek közül az első életév. A második a pubertás kezdetén kezdődik és a korai felnőttkorig tart (azaz körülbelül 10 és 25 éves kor között). Ez utóbbi időszak rendkívül releváns, mivel ekkor a fiatalok nagy része viszonylag korlátlan hozzáférést kap az eszközökhöz, és korlátlanul vagy felügyelet nélkül használja a közösségi médiát és más online platformokat”.
Elmondta, hogy a pubertáskorban a gyerekek elkezdenek vágyni a szociális jutalmakra, például a láthatóságra, a figyelemre és a társaiktól kapott pozitív visszajelzésekre. “Ezzel szemben a viselkedésünk gátlásának és a kísértéseknek való ellenállás képességében részt vevő [agyi] régiók (azaz a prefrontális kéreg) csak a korai felnőttkorban (azaz körülbelül 10-15 évvel később) fejlődnek ki teljesen” – mondta. “Más szóval, amikor a fiatalok társadalmi figyelem iránti vágyáról van szó, akkor “csupa gázpedál, fék nélkül”.”
A közösségi média negatív hatásai
Prinstein kifejtette, hogy ezen eredmények egyik következménye az, hogy a gyerekek nem biztos, hogy képesek visszafogni magukat a közösségi média túlzott használatától. A legújabb kutatások szerint a tizenévesek több mint 50%-a számolt be a közösségi médiától való klinikai függőség legalább egy tünetéről.
Emellett felvázolt néhány további, a tudományos kutatások során felmerült aggályos területet is. A közösségi médiaoldalak látszólag azért vannak, hogy elősegítsék a társadalmi kapcsolatokat – mondta. Sok fiatal azonban arra használja az oldalakat, hogy másokhoz hasonlítsa magát, és inkább a “like-okat” és más mérőszámokat keresi, mint az egészséges, sikeres kapcsolatokat.
“Más szóval, a közösségi média a társadalmi interakciók “üres kalóriáit” kínálja, amelyek látszólag segítenek kielégíteni biológiai és pszichológiai szükségleteinket. Ellenben nem tartalmazzák az egészséges összetevők egyikét sem, amelyek szükségesek az előnyök kiaknázásához” – mondta.
A közösségi média emellett növeli a serdülőkorúak körében a negatív kortársi befolyás, valamint a függőséget okozó közösségi médiahasználat és a stressz kockázatát is – tette hozzá. Ezzel idézve azokat a kutatásokat, amelyek szerint sok fiatal többet használja a közösségi médiát, mint amennyit szándékában áll, és nehezen hagyja abba a használatát.
“A fiatalok biológiai sebezhetősége a technológiával és a közösségi médiával szemben, valamint e platformok ebből adódó gyakori használata szintén megváltoztathatja a fiatalok idegi fejlődését, mivel agyunk a környezetünkre reagálva fejlődik” – mondta. “A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a technológia és a közösségi média használata összefügg a strukturális agyfejlődésben bekövetkező változásokkal (azaz az agy méretének és fizikai jellemzőinek megváltozásával).”
Prinstein rámutatott azokra a kockázatokra is, amelyek azzal járnak, hogy a fiatalok olyan közösségi médiaoldalakhoz férnek hozzá, amelyek a rendellenes táplálkozást, a vagdosást és más káros viselkedéseket dicsőítik.
“Ráadásul egyes esetekben ezt a tartalmat nem távolítják el, és nem tartalmaznak figyelmeztetéseket sem, hogy megvédjék a veszélyeztetett fiatalokat attól a hatástól, amelyet az ilyen tartalomnak való kitettség gyakorolhat a saját viselkedésükre” – mondta. “Ez aláhúzza, hogy a platformoknak eszközöket kell telepíteniük a tartalom szűrésére, figyelmeztetések megjelenítésére és jelentési struktúrák létrehozására, hogy enyhítsék ezeket az ártalmakat.”
Egy másik aggodalomra okot adó terület az, hogy a fiatalok mit veszítenek el azzal, hogy annyi órát töltenek a közösségi médiában – különösen az alvást, amelyre az egészséges fejlődéshez szükségük van.
“A kutatások szerint az elégtelen alvás összefügg a rossz iskolai teljesítménnyel, a figyelem és a stresszszabályozás nehézségeivel, valamint az autóbalesetek fokozott kockázatával” – mondta. “Az idegtudományi kutatások kimutatták, hogy a következetlen alvásidőbeosztás összefügg a serdülőkori agy strukturális fejlődésében bekövetkező változásokkal. Más szóval, a fiatalok technológiával és közösségi médiával való elfoglaltsága károsan befolyásolhatja agyuk méretét”.”
Léteznek pozitív hatások is?
De nem csak rossz hírekről van szó. Prinstein szerint egyes kutatások azt mutatják, hogy a közösségi média használata pozitív eredményekkel jár, amelyek a fiatalok mentális egészségének javára válhatnak.
“Egyes pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok online barátságokat kötnek és tartanak fenn. Ezek a kapcsolatok gyakran lehetőséget adnak arra, hogy az offline-hoz képest változatosabb kortárscsoporttal kerüljenek kapcsolatba, és ezek a kapcsolatok szorosak és tartalmasak, és fontos támogatást nyújtanak a fiataloknak a stressz idején” – mondta. Ez különösen fontos lehet a marginalizált identitású fiatalok, köztük a faji, etnikai, szexuális és nemi kisebbségek számára.
Prinstein számos ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy a kongresszus mit tehetne a fiatalok számára a közösségi média által jelentett számos kockázat kezelése érdekében. Ezek közül talán a következők a legfontosabbak:
- Az algoritmusokból származó adatok, valamint a közösségi médiavállalatok által végzett egyéb belső kutatások eredményeinek a nyilvánosságra hozatalának kötelezővé tétele;
- A közösségi médiaplatformok kötelezése arra, hogy fejlesszenek ki eszközöket a fiatalokat érő károk enyhítésére, például a különösen addiktív funkciók letiltására és a felhasználók számára bizonyos algoritmusokból való kilépés lehetőségének biztosítására;
- A gyermekek online biztonságáról szóló törvény elfogadása és a korábban javasolt jogalkotási megoldások, például a gyermekek online adatvédelméről és védelméről szóló törvény frissítése.
Fordította és szerkesztette: Kádár Zoltán
Az eredeti dokumentumot itt érheted el.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is a cikk alatt található gombra kattintva! 🙂 Ha szeretnél értesülni a legújabb bejegyzéseinkről iratkozz fel hírlevelünkre itt.
Ez is érdekelhet
Minden gyerek jó?!| Gyermeknevelési könyv óvodapedagógus szemével
