Előzmények:
1991-ben, amikor elkezdtem tanítani kevés gyereknél okozott problémát az írás és az olvasás. Mégis előfordult néha, hogy az okos gyerek nem tudott olvasni és írni. Diagnózis: diszlexia, diszgráfia. Érdekelt a dolog. Balatonfűzfőn az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium 2000–től indított diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, azaz “diszes” gyerekek számára gimnáziumi képzést. Ez országos viszonylatban is kuriózumnak számított, hisz ilyen tantervű oktatás annak előtte kevés iskolában volt.
A képzés elindítása előtt a tantestület tagjai részére tanfolyamot szerveztek, de a környékbeli iskolák tanárai is jelentkezhettek a képzésre. Így kerültem én is a továbbképzésre, önként és nagy érdeklődéssel.
A képzés neve: Meixner Ildikó: A dyslexia prevenció, reedukáció módszere.
A képzést Adorján Katalin, „Meixner tanítvány „tartotta. Sajnos Meixner Ildikóval már nem találkozhattam, mert a tanfolyam ideje alatt halt meg. Katalin megtanította a módszer lényegét a-tól z-ig. Mi is gyakoroltunk, mint a gyerekek, végig játszottuk a tanárnő által akkor kifejlesztett gyakorló anyagot. Az itt kapott ismereteket a mai napig használom, szívesen fejlesztek gyerekeket.
Kik, azok a „diszes” gyerekek?
A szakirodalom szerint, a diszlexia elnevezés használatos az olvasás elsajátításának zavarára, de már maga a szó is sokkal szélesebb fogalomra utal. A kifejezés ugyanis két tagból áll, az egyik a görög eredetű “disz”, amely nehézséget jelöl, a másik a “lexia” a szintén görög eredetű “lexis” szóból, amely “szavakat, beszédet” jelent. Tehát szó szerint is a szavakkal kapcsolatos zavarról van szó, de ma már tudjuk, hogy a diszlexia ennél még összetettebb jelenség.
A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeséget jelent. A diszlexia okai megkésett idegrendszeri fejlődésre, illetve genetikai okokra, kromoszóma rendellenességre is visszavezethetők. A megkésett idegrendszeri fejlődés következménye a mozgáskoordináció, a figyelem, téri tájékozódás, beszédfejlődés zavara lesz. Meixner Ildikó szerint: „A diszlexia viszonyfogalom: a gyermek, a vele szemben jogosan támasztott igények ellenére lényegesen elmarad az olvasás – írás megtanulásában. – Ez, azt is jelenti, hogy neki sokkalta több időre és gyakorlási anyagra van szüksége, mint egy átlagosan olvasó gyereknek.”
A tanuló:
A tanulóra ötödikes korában figyeltem fel. A fiú minden órán jelentkezett, mindent tudott és nagyon tájékozott volt. Az első dolgozatírásnál, azonban a toll megállt a kezemben, amikor az „Ő” dolgozatát javítottam. Ez a kis gyerek nem tud írni! Ez abban az évben történt, amikor a tanfolyamot elvégeztem. Másnap szóban feltettem, mindent tudott. Még azon az órán olvastattam, és a sejtésem beigazolódott, a hangos olvasása kritikus volt. A fiú szüleivel beszéltem, akik a megbeszélésünkre már egy szakértői javaslattal érkeztek. Az Édesanya kétségbe esve mesélte, hogy a fia 2. osztályos korában került a mi iskolánkba. Az előző iskolában azt javasolták, hogy vigyék a gyereket a kisegítő iskolába, mert oda való. Az anyuka ettől elzárkózott. Jól tette.
A szakvéleményben diszlexiát és diszgráfiát diagnosztizáltak.
Anamnézise: Zavartalan terhességből, időre, 3300gr-mal és 51 cm-rel 36 cm-es fej körfogattal született. Mozgásfejlődése átlagos volt. Beszédfejlődése kissé megkésett, 2 éves kora után kezdett folyamatosan beszélni.
Ez a fiúknál elég gyakori, ez még nem utal semmire.
Fizikálisan a koránál 3 évvel fejlettebb.
A Snijders-Omen nonverbális intelligencia struktúra mellett kimagasló intelligenciát állapítottak meg. A lehetséges maximális pontszámot érte el az analitikus- szintetikus gondolkodási próbán (a gyermek egy formát, képet, szót, szöveget részekre, elemekre bont, majd ezeket újra egésszé formálja. Az analitikus-szintetikus gondolkodás fontos része a tanulási folyamatnak, gyengesége tanulási nehézségek hátteréül szolgálhat). A kombinációs és rendezési készsége kiváló. Összesített IQ:129
Te jó ég ezt a gyereket javasolták kisegítő iskolába?
Olvasásnál a sort váltott kézzel kíséri. Ezt a mérésnél, én is tapasztaltam. Amikor vonalzót raktam a sor alá, akkor egy kicsit jobban olvasott, amikor elvettem szinte szótagolva „makogott”.
Rossz ceruzafogással ír. Görcsösen fogta a ceruzát, a ceruzafogást újból kellett vele tanulni.
Szövegértése jó. Betűkihagyás- és betoldás, sorrendiség megfordítása, perszeveráció (szavak ismétlése), szótorzítás is előfordult a betűcseréken kívül. Írásképe rendezetlen, sokszor olvashatatlan.
Én is megnéztem a gyereket a Meixner-féle olvasás vizsgálati lappal, ebben az összes betű előfordul, éspedig többször, így a véletlen jó találatok szerepe csökken.
A vizsgálat menete:
1.A vizsgálati lap:
– magánhangzó 50
– mássalhangzó 50
– kétbetűs „szó”, szótag, (a szavak értelmetlenek) 50
– hárombetűs „szó”, szótag /(a szavak értelmetlenek) 50
– 50 hosszabb szó, az utolsó 20 hosszú szó.
– Összefüggő történet és a történethez kapcsolódó kérdések. (szövegértés). A kérdésekre írásban kell válaszolni.
2. Menete:
A gyereknél és nálam is van egy lap. A gyerek olvas, én a hibákat a lapon bejelölöm, leírom a hibákat (pl. p betűt b-nek mondja, akkor az én lapomra a p betű alá b–t írok, a szótagolvasásnál, ha kétszer olvassa, akkor kétszer aláhúzom stb.). Közben mérem az időt és minden rész után beírom a lapomra. A feladatok között én mindig hagyok egy kis pihenőt.
Eredmény:
Az idő mérhetetlen volt. Elmondtam, hogy nem mérem az időt, mert úgy éreztem ez zavarja.
A magánhangzóknál: 12 hiba, a mássalhangzóknál 27, a szótagoknál és szavaknál szinte mindegyik szónál vagy hibázott, vagy megállt, vagy ismételt, vagy szóroncsokat olvasott (ha a betűk több mint 50%-át téveszti, vagy rosszul helyezi el).
A szövegértése jó volt, csak az írásbeli válasza hemzsegett a hibáktól.
Betűtévesztései: á-a, ű-ú vagy ő, ú-o vagy ű, b-d, q-p, ty-t, m-n, z-sz, gy-ny, zs-z vagy sz.
Az a betű helyett folyamatosan o betűt írt ill.fordítva.
Úgy éreztem én ezen a kis „csodabogaramon” csak javíthatok.
5.Tények:
A diszlexiás és a diszlexiás gyerekek fejlesztését minél előbb el kell kezdeni. „Ő” sajnos már ötödikes. Az olvasás alacsony szintje kritikus.
A fejlesztés mellett, azt kellett átgondolni, hogy hogyan végezze el az iskolát?
6.A közös munkánk:
A fejlesztéssel párhuzamosan a szülőkkel meg kellett beszélni a túlélési taktikákat.
– Az órákon a gyerekek indigóval írják a fiúnak az anyagot. Többet érünk el azzal, ha a gyerek figyel, ugyanis a képességei és az órán a hallottak alapján képes megjegyezni a tananyagot. Az írással csak ártunk. Az írását nem tudja elolvasni és a tanárra sem tud figyelni.
– A leckét a szülők felolvassák magnóra, hallás után a gyerek gyorsan tanul.
– Természetesen az írásbeli házi feladatot el kellett készíteni.
– A kollégáimmal beszéltem és kértem őket, hogy az írásbeli feladatokat szóban is kérjék számon.(Ezt a felmentésében is leírták’)
– Idegen nyelvi órákon a szóbeli feleleteivel értékelhető volt.
– A felső tagozatban már a hangos olvasást nem értékeljük, ezért ez már nem jelentett akkora problémát.
– A szülők partnerek voltak otthoni gyakorlás ellenőrzésében. Minden nap először öt, később tíz mondatot le kellett másolnia. A szülő csak a hibái számát mondhatta meg. Addig keresgélt az eredeti és a másolt szövegben, amíg minden hibát ki nem javított.
( Ez látszólag könnyű feladat, azonban egy diszgráfiás gyereknek ez rengeteg idő. Ilyen feladatot kicsiknek nem is adunk, de egy 11 éves gyereknek, aki okos annak ez nagyon jó a helyesírás gyakorlásához.)
– Otthoni írásbeli feladatait a számítógépen is elkészítheti.
7.Fejlesztés:
Hetente kétszer 1 óra.
Szó szerint elölről kezdtünk mindent.
– Az a és o betű keverésénél kiderült, hogy csak írásban keveri a betűket, a nyomtatott szövegben nem. „A” betűket írtunk és „o” betűt. Nagyon gyorsan rájött, hogy egy kis odafigyeléssel az a betűt alul kell, az o betűt felülkötjük a következő betűhöz.
– Szókirakóztunk – szótagokból. Az egymáshoz valamilyen szempontból hasonló betűket egyszerre nem lehet gyakorolni.(pl. b-d, p-b stb.).
– Lottólapoztunk. Mind a kettőnk előtt 2-2 kártyalap van, amin 16-16 szó található. Ugyanezek a szavak lefordítva az asztalon vannak, ahonnan húzunk egy lapot és hangosan felolvassuk. Akinek a lapján van, a szó az rárakja a lottólapjára, az nyer, akinek előbb megtelik alapja. Ez a játék a kedvenc, játszunk és közben észre se veszi a gyerek, de hangosan olvas.
– A diszlexiás gyerekek már az 5 betűs szavakat is gyakran csak nagyon hosszú gyakorlás után tudják szintetizálni. Ezért minden órán egyenként, hangosan olvastunk szótípus szerinti szószedetből kb. 50 szót.
– Az óra harmadik részében szöveget olvastunk: általában valamilyen egyszerűsített mesét. Hogyan? Ez nem olyan egyszerű, mert a gyerek utál olvasni. Kerestem egy mesét, lemásoltam két példányba az egyiket oda adtam neki néma olvasásra. A másikat mondatonként kivágtam, összekevertem, majd a teljes mesét letakartam és az összekevert mondatokból ki kellett raknia a szöveget majd felolvasta, utána összehasonlítottuk szintén hangos olvasással.
Minden foglalkozás ugyanaz, monoton, de a gyerek tudja, hogy mi történik Vele.
Végeredmény (4 év után):
Gondolom, mindenki azt várja, hogy azt írjam, hogy a gyerek meg tanult írni és olvasni. Bár rengeteget fejlődött, de nem tanult meg tökéletesen írni és olvasni. Aki „diszes” gyerekekkel foglakozik, az tudja,hogy ez életfogytig tartó probléma.
Némaolvasása fejlődött a legjobban, ami azt jelenti, hogy a szövegértése sokat javult. A tanulásban ez sokat segített Neki. A hosszú leckéket egészen az érettségiig felolvastatta magnóra és onnan tanulta meg.
A helyesírása is javult, azonban ha nem tudnám, hogy diszlexiás azt mondanám, hogy rossz a helyesírása. (Pedig rengeteget fejlődött!)
Felvették Balatonfűzfőre a diszlexiás gimnáziumi osztályba, később egyetemet végzett. A középiskolában a számítógép segítségével tanultak és az érettségin is használhatták.
Ami a legfontosabb eredmény: Az egyetemen már el is felejthette, hogy valaha hol kezdte.
Néhány példa a fejlesztéshez használt saját készítésű és a szakemberek által ajánlott „játékos” kártyáimból:
Az első saját készítésű dominóm és párosító kártyáim
Szótag párosító (Meixner: Játékház – Képes olvasókönyv 1.):
Egyéb feladatok, amit vagy velem, vagy más gyerekkel együtt játszunk (nem saját anyag, de könnyen elkészíthető):
Adorján Katalin: Gyakorlóanyag dyslexiás gyermekek részére:
Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni I-II. – Lottólapok:
Nézd meg a foglalkoztató kiadványainkat!.
Ez is érdekelhet:
Szakirodalom:
Tatár Jánosné: A Meixner - módszer gyakorlati alkalmazása
Meixner Ildikó: Játékház - Képes olvasókönyv 1.,
A dyslexia prevenció, reedukáció módszere
Én is tudok olvasni
Játékház feladatlapok I.,II.
Meixner Ildikó Csabay Katalin:
Olvasólapok - Feladatlapok a dyslexia korrekciójához
Meixner Ildikó Csabay Katalin: Olvasólapok
Adorján Katalin: Szógyűjtemény a dyslexia javításához
Adorján Katalin: Gyakorlóanyag dyslexiás gyermekek részére I.II.III.
