Nem akar gyurmázni, homokozni? Fél az új dolgoktól, tárgyaktól, különböző textúráktól? Idegenkedik a különböző hangoktól? Nem szereti a zoknit vagy az egyéb ruhadarabokat? Nehéz a fürdetés, a hajmosás? Az étkezés terén is problémákba ütközünk? Mozgása összerendezetlen, esetleg lábujjhegyen szeret közlekedni? Ezek mind-mind olyan jelek, amelyekre érdemes odafigyelnünk.
A kisgyermeket körülvevő világ rengeteg ingert szolgáltat, melyek megfelelő idegrendszeri feldolgozás esetén megfelelő válaszreakciót kiváltva segítik a környezethez való alkalmazkodást. A szenzoros feldolgozás diszfunkciója aránylag sok gyermeket érint napjainkban, itt is vannak különbségek gyermek és gyermek közt, attól függően, hogy mely területen érintett. Az érzékszervi feldolgozás zavara nagyon meg tudja nehezíteni az érintett gyermek és szülők mindennapi életét. Gyermekkorban tapasztaljuk meg a legtöbb ingert, ismerkedünk velük, idegrendszerünk próbálja felismerni őket, dekódolni és megfelelő válaszreakciót adni rájuk. A szenzoros integráció a tanulás alapja, hiszen az új helyzetet, ingert összekapcsoljuk régi ismeretünkkel és ennek alapján cselekszünk. Az idegrendszerünk feladata az, hogy a környezetből a szervezetünkbe érkező ingereket észlelje és érzékelje, majd szervezze, értelmezze és mindezek után megfelelő válaszreakciót szolgáltasson. Az érzékszervi feldolgozás közé tartozik a mozgás, a tapintás, a hallás, a látás, szaglás és az ízlelés.
De mi a szenzoros feldolgozás zavara?
A szenzoros feldolgozás három szakaszból tevődik össze: szenzoros moduláció (az ingerületekre adott válasz szabályozása), szenzoros diszkrimináció (ingerek értelmezése) és szenzomotoros (érzékszervi alapú motoros képességek) válasz. A szenzoros feldolgozási zavarral küzdő gyermek élete eleve megnehezített az őt körülvevő ingerek miatt, kevésbé tudja figyelmét koncentrálni. Jellemző tünetek: megkésett beszédfejlődés, alacsony nyelvi képesség, mozgásfejlődésbeli késés, koordinációs képességbeli zavarok, nagy- és finommozgás „ügyetlensége”, nehézség a tanulás terén, alacsony- vagy magas ingerküszöb, alul- vagy túlérzékenység egyes érzékelési területen, eltérő aktivitási szint (túl gyors vagy épp túl lassú), félelem az újtól.
Van, aki túlzottan szereti a testi kontaktust, a puszit, az ölelést, és van olyan, aki egyáltalán nem bírja elviselni. Kiborulhat bizonyos hangoktól, hanghatásoktól. Nem bírja elviselni magán a különböző ruhadarabokat, ezért nehézségekbe ütközik az öltöztetés- vetkőztetés. Bizonyos játéktípusokat elkerül, ha teheti. A mozgásfejlődésben előforduló koordinációs problémák esetén gondoljunk arra, ha például gyakran elesik, melléül a széknek, olyan, mint akinek nincs egyensúlyérzéke, így „ügyetlennek” tűnhet a mindennapos tevékenységek során, holott nem ügyetlen, hanem nehéz számára egy-egy mozgássort kivitelezni. Jellemző tünete lehet a lábujjhegyen való járás, vagy ha állandóan le akarja venni a zoknit.
Félnek a magasságtól és a térben való mozgástól: hintázás, motorozás, rollerezés. Jellemzi őket a figyelemzavar, vagyis impulzívak, figyelmük hamar terelődik, nem köti le hosszabb ideig semmi, nehezebb bent maradnia egy adott feladathelyzetben. Viselkedése csapong a szélsőségek közt, mert nehezen tudja magát szabályozni. Óvodában tapasztalható, hogy kihúzódik a csoportos foglalkozásokból, szeret maga játszani a maga által kiválasztott és jól megszokott játékokkal, nehezen tudnak az óvónők vele „bánni”.
Nem szereti a változásokat a napi rutinjában, nem tudja késleltetni az akaratát. Frusztrációtűrése alacsony. Önkiszolgálás területén is nehézségekbe ütköznek, például nehezen megy a cipő fel- és levétele, étkezés területén mind az étkezés, mind pedig az evőeszköz használat problémás lehet, fogmosás is akadályokba ütközik. Fontos azonban az is, hogy szülőként ne diagnosztizáljunk ezek alapján, ha mégis úgy érezzük, hogy valami nincs rendben az életkorához képest, akkor keressünk fel egy szakembert, aki a segítségünkre lehet. Ha bebizonyosodik, hogy gyermekünknél fennáll a szenzoros feldolgozási zavar, akkor sokat segíthetnek a különböző szakemberek, mint például gyógypedagógus, DSZIT terápia, Ayres terápia, akik sok tanáccsal, otthoni feladatokkal és játékötletekkel is szolgálhatnak.
Otthoni játékötletek
Bármilyen matatós játékban gondolkodhatunk. Pici babák esetében fontos, hogy találkozhassanak minél több textúrával, felülettel. Kendők, szivacsok, kefék, különböző felületű labdák. De készíthetünk házilag matatófalat is, amelyen mindenféle eszköz helyet kaphat, tükör, cipzár, retesz, kis lámpa, csillogós papír, sima-durva felület (plüss anyag-csiszolópapír) stb. Nagyobb gyermekek esetén is készíthetünk matatókartont, amire ragaszthatunk kis papír alakú kezeket, melyekre ragaszthatunk különböző anyagokat: pénz, szivacs, plüss anyag, csiszoló papír, buborékfólia, alufólia összegyűrve, babszemek stb. Lehet kapni ún. szenzoros memória fa korongokat, melyeket megfelelően kell párosítani tapintás útján. Ugyanez létezik hallásfejlesztő hangmemóriába is. Készíthetünk olyat is, hogy lufikba különböző anyagokat, száraz ételeket töltünk, majd ugyanazokat teszünk tálkákba is. A tálkákat kartonra rögzítjük, a lufikat pedig tapintás, hallás után a megfelelő tálkákhoz kell párosítani. Itt olyan száraz ételekre gondoljunk, mint liszt, rizs, bab, tészta, gabonapehely, lencse stb.
A rizst nagyon sokféleképpen fel tudjuk használni: készíthetünk belőle csörgő hasonmást, amikor műanyag flakonba töltjük a rizst. Fejleszti a hallást, a látást, az ok-okozat megértését. Megfesthetjük ételfestékkel a rizst és lehet benne matatni. Először használhatjuk csipeszelős feladatként, főleg, ha fél hozzáérni, semmiképp ne erőltessük. A rizsbe elrejthetünk mindenféle apró tárgyat, például bármilyen mini figurát, apró pomponokat, gombokat, babot stb. Ezeket kell kiszedegetnie először csipesszel, majd az ujjaival. Lehet évszakokhoz kötni ezt a feladatot, mindig az évszakra jellegzetes tárgyakat dugjunk el benne, ősszel például mogyorót, vagy kisebb méretű gesztenyét, esetleg kicsi papírsüniket; télen fehér pomponokat, apró hungarocell golyókat, vagy mini papír hóembereket, tavasszal apró papírvirágokat, nyáron pedig bármi olyat, ami a nyárra jellemző: mini papír strandpapucsokat, apró papír gyümölcsöket vagy fagyikat stb. Rengeteg ötletet kínál ez a játék. Ugyanezt a játékot játszhatjuk más terményekkel is, nem csak rizzsel, hanem mákkal, kukoricával, babbal stb.
Csipeszelés, pakolgatás egyik tálból a másikba. Ezeket is lehet különböző terményekkel játszani, a gyerekek nagyon szokták szeretni és viszonylag hosszabb ideig leköti őket. Főleg ha számukra motiváló apró tárgyakat rejtünk el bennük.
Készíthetünk szenzoros tasakokat, amelyeket megtöltünk vízzel, babaolajjal, ételfestékkel. Tehetünk bele csillámport, csillogós papírt (szaloncukor csomagolása), terményeket, flittereket. Ezeket sötétben meg is világíthatjuk és megfigyelhetjük, hogy milyen színűek, mik vannak benne. Kezükbe vehetik, arcukhoz tehetik, de itt is fontos, hogy ne erőltessük először. A tasakokat én vákuumcsomagoló fóliázó géppel szoktam készíteni (amit élelmiszerek lefagyasztásához szoktak használni), mert ott garantált, hogy az elsütött széleknél nem folyik ki a benne lévő folyadék. Lehet más mélyhűtős tasakot is használni, csak a zárható végét jól le kell ragasztani, hogy ne folyjon ki. Ugyanez elkészíthető műanyag flakonnal is. Ezeket szintén használhatjuk évszak tanításhoz is. Készíthetünk ilyen tasakokba olyan játékot is, hogy színes tusfürdőt töltünk a zacskóba. Lapra rajzolunk állatkákat, azt a tasak alá tesszük, és kis műanyag szemeket (bárhol kapható) kell a gyermeknek az ujjával az állatkák szeme helyére tolni.
Karácsonyhoz közeledve készíthetünk együtt gyurmát is, mellyel szintén minőségi időt töltünk el gyermekünkkel. Összetevők: 125 gramm víz, 60 gramm keményítő (lehetőleg búzakeményítő, burgonyakeményítő, a kukoricakeményítő enyhén sárgás színű, nem ad tökéletesen fehér végeredményt) 220 gramm szódabikarbóna (nagyobb kiszerelésű, nem étkezési célú szódabikarbóna több üzletben beszerezhető), csillámpor.
Az összetevőket egy tiszta lábasban keverjük össze. Tiszta munkafelületet és eszközöket használjunk, mert a hófehér massza minden apró szennyeződést felvesz. Kezdjük el főzni közepes lángon, folyamatosan keverve, figyelmesen, mert gyorsan leéghet. Ahogy a víz elkezd melegedni, a híg massza besűrűsödik, előbb pudingállagúra, majd egészen sűrű, már nem keverhető masszává. Kb. 5 perc alatt megkapjuk a megfelelő állagot. Fontos, hogy főzés közben folyamatosan keverjük! Ezután kiborítjuk egy műanyag alátétre vagy deszkára és majdnem azonnal dolgozhatunk vele, de hagyjuk kicsit hűlni. Ahogy hűl, még jobb állaga lesz. Jót tesz neki, ha pár percig gyúrjuk nyújtás előtt.
Ha nem használjuk fel rögtön, csomagoljuk fóliába, mert levegőn hamar száradni kezd, kérgesedik. A masszát sodrófával nyújtsuk kb. fél centi vastagságúra (ne legyen túl vékony!), majd szúrjuk ki tetszőleges formára. A tetejére szúrjunk hurkapálcával lyukat, így, ha kiszáradt fűzhetünk bele színes szalagot, mellyel így felakasztható dísszé válik. Ezután tegyük egy sütőpapírral letakart tálcára, majd pár nap alatt kiszárad és megkeményedik. Két-három nap alatt tökéletesen kiszáradnak. Karácsonyi ajándéknak is tökéletes választás.
Készíthetünk szenzoros utacskát is. Ehhez nem kell más csak szivacs puzzle, nem baj, ha színes vagy mintás, hiszen úgy is eltakarjuk. Otthon fellelhető anyagokat, eszközöket használjunk fel. Lehet ez parafadugó, műanyag kupak, kávé kapszula (összelapítjuk), csörgős csomagolópapír, vatta, kavicsok, esetleg színes pomponok, dióhéj (félbevágva), bab, pénz, buborékfólia, plüss anyag, orvosi fa nyelvnyomó spatula stb. Ezeket ragasztópisztollyal felragasszuk a puzzlekra és így meg is kapjuk az utacska elemeit.
Ezután már csak tetszőleges sorrendben és mintában kirakjuk, zoknikat le és így már ki is próbálhatja a gyermekünk. Lehet motiválni úgy, hogy az út végére olyan tárgyat teszünk, mellyel szeret játszani, így talán szívesebben végigmegy rajta. Közben mondjuk neki, hogy mikre kép, kérdezzük, mondjuk neki, hogy melyik milyen érzés (kemény, puha, csikis stb.). Itt is fontos, hogy ne erőltessük, ha nem akarja vagy fél tőle. Ilyen esetben lehet az is segítség, hogy először mi felnőttek mutatjuk meg neki, mit kell tennie. Természetesen nem csak állva lehet rajta menni, hanem akár négykézláb. Aki nem akar ilyen szenzoros út készítésével bajlódni, az vásárolhat is hasonló terméket a különböző webshopokban.
A következő cikkben egy komplex fejlesztőeszköz elkészítését mutatom be, amelyet otthon el tudunk készíteni gyermekünk számára.
Ez is érdekelhet:
A gyermeki kíváncsiság | 5 tipp, hogy tartsd fent az érdeklődést
